Bővebb ismertető
A váci püspökséget a történetírók egybehangzóan István király alapításaként tartják számon. Székesegyházát azonban a krónikák szerint a mogyoródi győzelmes csata (1074) után fogadalomból Géza király építette, aki oda is temetkezett. A templom a várban állott, nagyjából a mai Géza király téren, a gimnázium, az egykori ferences kolostor és templom helyén. A XIV. század végén háromhajós, szentélykörüljárós csarnoktemplommá átépített székesegyház alaprajzát egy, a török hódoltság vége felé készült térképről ismerjük. Annyit tudunk még a templomról, hogy Báthori Miklós reneszánsz kápolnával bővítette, amelynek néhány töredéke ránk maradt. A török kiűzése után a rommá lett templom helyett a mai Március 15-e tér déli részén álló Szt. Mihály templomot használták székesegyháznak. Végül Eszterházy Károly püspök elunva a szegényes templom állandó bővítését, foltozását, az egykori német és a magyar város határán álló, a két Vácot elválasztó palánkot és az amellett épült kis házakat lebontotta, az árkokat feltöltette és hatalmas ünnepélyes teret alkotott. Erre, a mai Konstrantin térre terveztette az új székesegyházat.