Vértesszőlős [antikvár]

Részlet:Vértesszőlős néhány ezer lelket számláló falu Tatabánya és Tata között, az E5-ös műút mellett. Határában az elmúlt évek egyik legjelentősebb régészeti felfedezése nyomán a Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelyet épített. E munkájában a társadalmi szervek is messzemenően támogatták. Ismerkedjünk meg ezzel a múzeummal!A Gerecse alján települt kis község legrégebbi házait jellegzetes lyukacsos kőből, a szőlősi kőből építették. Ezt a követ a falu északi részén fekvő bányában fejtik évszázadok óta. Valamikor egészen a felszín fölé emelkedtek a sziklák, s könnyű volt hozzájuk férni. Amikor a felületről kitermelték a követ, a házépítő falusi lakosság követte az értékes építőanyagot a földfelszín alatti rétegekbe is. A század első évtizedeitől a hatvanas évek végéig, a termelés befejezéséig, a kezdeti tervszerűtlen fejtések szabályos bányaműveléssé fejlődtek. Szerencsére a bányászok abbahagyták munkájukat, amint a számukra értéktelen iszap-, lösz- és agyagrétegeket megtalálták. A régészeti, paleontológia] leletek pedig elsősorban ezekben a rétegekben vannak.A század elején a bányából emlőscsontok kerültek elő, melyeket a paleontológusok félmillió évesnek határoztak meg.Hogyan kerültek ezek a csontok a mészkő-rétegek közé? Erre a kérdésre a választ a jégkori eseményekben kereshetjük.Valamikor, a jelenlegi földtörténeti kort megelőző időszak elején, egy folyó folyt erre jókora medrében, melynek aprócska utódját ma Átalérnek nevezik. Folyt már akkor is,5