Vörös Pest vármegye [antikvár]

A történelmi Pest vármegye központi fekvése és nagy kiterjedése miatt mindig is nagy szerepet játszott a magyar történelemben. A honfoglaláskor Pest vármegye területén helyezkedett el a fejedelmi törzs. A középkori Magyarországnak évtizedekig Visegrád volt a fővárosa, Róbert Károly székhelye, majd Mátyás király palotája szerzett világhírt e helységnek. Az 1514-es parasztháború Ceglédet állította az események egyik középpontjába. A másfélszáz éves török uralom és az idegen zsoldosok garázdálkodásai következtében elpusztult a megye lakott területének 88 százaléka, lakosságának mintegy 75 százaléka! Amikor 1690-ben összeírták a megye lakosságát - a városokon kívül - mindössze 52 lakott hellyel rendelkezett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a Nagyságos Fejedelem Györmőről intézte lelkesítő kiáltványát a megye népéhez. Az 1848-at megelőző reformkor idején a pesti vármegyeháza a nemzeti közvélemény szószékévé vált, ahol Fáy András, Szentkirályi Móric, Kölcsey Ferenc, Nyáry Pál, az 1848-as alispán, és olyan kiemelkedő történelmi személyiségek szerepeltek, mint Kossuth Lajos, Pest vármegye országgyűlési követe és Széchenyi István, Pest vármegye táblabírája.