40000 kilométer Szibériában [antikvár]

Gerince deformált, kiadói borítója szakadozott.
Szibéria... Sokakban még ma is a fatornyos szűkutcájú városkák, végtelen hómezőkön rohanó trojkák képzetét váltja ki ez a szó. Pedig azóta nagyot fordult a világ. a jobboldali francia lap, az Aurore tudósítója így kiált fel, amikor Japánból érkezve Szibériában szovjet földre lép: "Európa Nahodkánál kezdődik!" az ázsiai szovjet kikőtőről alkotott francia vélemény sokat mondó. Nyugaton is megváltozott a szó csengése. Szibériai csodáról cikkeznek, szibériát a gazdasági fellendülés példájaként emlegetik. Szibéria világszerte - Nyugaton talán még inkább, mint nálunk - jelkép lett, akárcsak Amerika a múlt század derekán. szibéria századunk Újvilága. s mégis milyen keveset tudunk róla! A szerző a Magyar Rádió riportereként szinte páratlan utazást tett Szibériában. Bejárta a nagy folyók: az Amur, az angara, a Léna, az Ob vidékét, megfordult a Bajkál fenségesen szép tájain. Útjának egy-egy állomása. Habarovszk, a szovjet Kelet ipari központja, amurszk, az új "ifjú város2, a kis nanáj halászfalu, Irkutszk, a jelképpé nőt Bratszk, a messzi Jakutszk, a híres lénai aranybánya, a szibériai gyémántmező, az Altáj, Germán Tyitov szülőfaluja, Celinográd, a Szűzföldek fővárosa, s a ma már világszerte híres Novoszibirszk melletti Tudományváros. Kincsekkel teli messzi tája, bátor és érdekes emberek, küzdelmes, kemény munka - erről szól a krónika. a könyv műfaja riport, bár a szerző néhol nem tud ellenállni a kísértésnek, s nemegyszer elragadja a táj szépsége, másutt meg az útleírás vágányára siklik. Őszinte, hű képet ad a mai Szibériáról, és segít megfejteni a szovjet gazdasági sikerek titkát.