Bécs [antikvár]

BEVEZETÉS Az igényes bécsiek nagyra értékelik azt az életmódot, amit Wiener Lebensart néven foglalnak össze, s amely az élet örömeinek mértéktartó élvezetét jelenti. S ez nem csak Bécs pompás művészetében, zenéjében és építészetében, színházaiban és kávéházaiban, s a fényes bálok iránti rajongásban nyilvánul meg, de hol máshol találunk még egy nagyváros határain belül szőlőskerteket? Bécs belvárosa - a Schönbrunni kastéllyal együtt - szerepel az UNESCO Világörökség Listáján, ami méltó elismerése a barokk palotákat, a híres Várszínházat, az Operaházat és a Szent István-székesegyház körüli keskeny középkori utcák szövevényét magába foglaló területnek. Az 1,8 milliós lakosú Bécs ennek ellenére igen távol áll attól, hogy valamiféle szabadtéri múzeummá váljon. Az ódon zugokat időről időre felújítják. Jelenleg is számos építési projekt folyik, pl. Hundertwasser szemétégetője vagy a MiUeniumi torony acélépülete. A történelmi városközpontban a Múzeumi Negyedhez hasonló beruházások adnak új színfoltot a városképhez. Bécs 23 kerületre oszlik, ezek közül az 1. kerületet a történelmi városközpont alkotja. A 2-9. kerület a Ring mentén legyezőszerűeen terül el. Bécs a 16. század óta az egész világon a zene európai fővárosaként ismert. Sokan érkeznek ide, hogy az Operaházban élvezhessék a barokk A bécsiek bája A bécsiek ritkán mulasztják el az alkalmat, hogy udvariaskodjanak. Gyakran hangzik el a „Kezét csókolom, hölgyem!" vagy a „Megtisztel, uram!" kifejezés. A hétköznapi „Szervusz!" köszöntés is a latin „a te szolgád" kifejezésből ered. Mozart-hang versenyeket vagy Johann Strauss kerin-gőit. Ha egy kis késő esti, nótázással kísért fehérbo-rozásra vágyunk, érdemes felkeresni a Bécsi-erdő (Wienerwald) szélén elterülő Weur/ger szőlőskerteket, vagy