Bécs [antikvár]

Ha Bécs kerül szóba, óhatatlanul klisék jutnak az ember eszébe: a schönbrunni kastély, az óriáskerék, a Stephansdom, Sacher-torta tejszínhabbal, lipicai lovak és persze Strauß, a keringőkirály. Mára azonban ez a hajdani Habsburg-birodalmat idéző idillikus képeslap alapos kiegészítést igényel. Az ünnepélyesen kivilágított Ring a méltóságteljes Hofburggal természetesen pompázatos látvány. És persze a számos újbort kínáló borkimérésben (ún. Heurigerben), kocsmában és kávéházban a Habsburgok idejéből származó császári és királyi világ kedélyessége mit sem vesztett hangulatából és vonzerejéből. És ki az a zenerajongó, aki megrendültség nélkül tudna beszámolni egy operaházi estéről vagy egy hangversenyről a Musikvereinben, mindkettő a zene világhíres fellegvárának számít. Ennek ellenére módosítanunk kell a cukormázas Bécs-képet, tejszínhabos kávéjával, újborral megöntözött kedélyességével és keringő-bódulatával. Ez az 1,67 millió lakosú Duna menti város ugyanis az elmúlt esztendőkben Közép-Európa legfelkapottabb városa lett: dinamikus és öntudatos, energiával és életkedvvel teli, A képen: A város látképe a Burgtheaterrel 1