Bővebb ismertető
Mi magyarok már a honfoglalás óta szeretünk a világban szétnézni. Először a kalandozások, a portyázások voltak napirenden, majd kisebb-nagyobb háborúk során ismerkedtek eleink a nagyvilággal. A 20. század második felében aztán - hogy egy nagyot ugorjunk - az un. "bevásárlási turizmus" lett a fedőneve, amikor is a fél ország felkerekedett, hogy a külföldön található kereskedelmi cikkeket szűkebb környezete számára elérhetővé tegye. Napjainkban szerencsére már úgy megyünk külföldre mint mentek volt a "nyugat-európaik": turistaként, múzeumlátogatóként, konferenciák résztvevőiként; családostul vagy barátokkal. Megszűntek a külső, politikai-történelmi-ideológiai korlátozások. Az utazás szabadsága megannyi lehetőséget kínál, hogy szűkebb és tágabb környezetünket jobban megismerjük, emberekkel ismerkedjünk, a világ újabb és újabb zugait fedezzük fel magunknak és másoknak.Mogyorósi Géza könyve egy különös városba kalauzolja el a magyar látogatót. Ha Berlinre gondolunk, még az emlékező tudatunk is megosztott. Először valószínűleg a volt NDK fővárosa jut eszünkbe, aztán - bizonyára a kevesebb szerencsésnek - Nyuga-Berlin csillogása, mely annyira elütött az akkori környező szürkeségtől. Akárhogy is, mindannyiunknak egy olyan város jut azonban eszébe, mely egy fallal kettéválasztva félreérthetetlenül utalt az európai megosztottságra, a hidegháborúra, a nagyhatalmi egyezményekre, egyszóval a 2. világháborúra és annak majd fél évszázados következményeire, a német családok, rokonok mesterséges elválasztására, egyéni tragédiákra, szökési kísérletekre. Keletről és Nyugatról jőve éppen a Balaton partján nyílt aztán alkalom egy rövid és átmeneti "családegyesítésre".