Erdély [antikvár]

Részlet a könyvből: "A patak mentén felkapaszkodó utunkat bükkerdő, majd fenyves szegélyezi. Fölöttünk az apró fénypontokkal borított égbolt. Aztán ha fölérünk a hegytetőre, a fényes pontok alánk szállnak, megannyi település helyét jelezve a távoli Erdélyi-középhegységig és a Déli-Kárpátok háborította gerincéig terjedő dombvidéken. A napfelkeltével a távoli fények vízfolyások mentén települt városokká és falvakká változnak. Népek kultúrájának, történelmi korok népeinek otthont adó több évszázados, évezredes települések, ahol királyok, fejedelmek, művészek, tudósok, papok, különböző nemzet- és felekezetbeli emberek éltek, tevékenykedtek és alkottak. Gyakorta külön-külön, de többnyire egymást kiegészítve, közös épülésükre. Magyarok, románok, szászok és más nemzetiségűek várakat, templomerődöket, fatemplomokat, román, gótikus, reneszánsz, barokk, szecessziós, neobizánci építészeti alkotásokat, könyvtárakat, világraszóló műalkotásokat, tudományos felfedezéseket, tájegységekhez, településekhez kapcsolódó népviseletet, szokásokat, sajátos népzenét és néptáncot, valamint a természettel együtt élő ember kultúráját hagyták ránk. Olyan anyagi és szellemi alkotásokat, amelyek az elmúlt ezer év alatt egyedire faraghatták e tájban élő embert. Jelen, "erdélyiesebb ízű" útikönyv, lehetőségeihez mérten, a sokszínű Erdély felfedezéséhez, a tér- és időbeli tájékozódáshoz nyújthat segítséget.