Kiengesztelődés [antikvár]

Bencsik János 1965-ben ^y^jirX^ a Kárpát-medence kellős ' közepén, Szarvason látta meg a napvilágot. Szülőfalujának | ® ® ml a Hármas-Körös partján fekvő Békésszentandrást tekinti. A Pázmány fmf m É k.k {H Péter Egyetemen teológiai, az Eötvös Loránd Egyetemen pedig szociológiai tanulmányokat végzett. Tizenöt esztendeje Tatabánya város ^ r* polgármestere. 2003 tavaszán feleségével együtt végigjárta a spanyolországi Szent Jakab utat, az ősi Caminót. Ott tapasztalta meg, hogy mi a különbség a fájdalom és a szenvedés között. Mikor megértette, hogy a szenvedésnek célja van, visszanyerte korábban felborult lelki egyensúlyát. Ekkor tett fogadalmat Ponferrada városában, a templomosok bazilikájának, Tölgyes Szent Szűz tiszteletére állított szobra előtt. Attól a naptól kezdve feleségével együtt azon fáradozik, hogy a caminóihoz hasonló zarándokút jöhessen létre a csíksomlyói Napbaöltözött Asszony kegytemplomáig. Magor fiuk születése és a kettős állampolgárságról szóló sikertelen népszavazás együttesen végül is azt eredményezte, hogy 2005. április 8. és május 14. között magányosan, gyalogszerrel tette meg a nyolcszáz kilométeres utat Tatabánya és Csíksomlyó között. Spanyolországi és csíksomlyói zarándoklatainak személyes tapasztalatait most szubjektív útinapló keretében adja közre, amelyben helye van mindannak, ami fontos kérdéseket vet fel minden ember számára: a családnak, a nemzetnek, a munkának, a természetnek, az életnek és a halálnak. „Csíksomlyóra menni nemcsak egy kirándulás, hanem egy belső út is. A nyeregben megtapasztalhatjuk a létfenntartó erő azon energiáit, amelyekkel mind egyéni, mind pedig közösség! életünk megerősödhet. Ha alázattal heveredünk le a kegyhely előtti mezőn, úgy járunk, mint a mesebeli legény a gyógyító fűvel: még a saját magunk által vágott sebek is behegedhetnek." - vallja a szerző.