Svájc [antikvár]

A köztudatban ugyan földrajzi egységként él Svájc, mégis nem csak néprajzi, hanem a földrajzi tagoltsága miatt sem egységes ország. Erről később bőven lesz szó. Déli határai Ticino kantonnál mélyen átnyúlnak az Alpok legmagasabb láncán, a Luganoi-tó mentén már elérik a lombardiai síkságot. Észak-keleti része - bár természetes határa, a Bodeni-tó és a Rajna - voltaképpen a délnémet dombvidék folytatása - egészen az ország közepéig, az Alpok lábáig húzódik. Nyugati oldala a francia Jura-vidék része. A néprajzi határok - mint szinte mindenütt Európában - következetesebbek a földrajziaknál, nagyjából a magas hegygerincekhez igazodnak. A svájci Jura-vidék francia, a németajkú Gotthard-masszívumtól délre eső Ticino olasz beszédű. A tájak és a nyelvek e különbözősége - amit a kantonok kialakulása is tükröz - nem elsősorban földrajzi tényezők, hanem történelmi, politikai összefüggések következményeképp tették ezt az országot azzá az államszövetséggé, ami lett. Svájcot még részletes Európa-térképen sem könnyű nagyító nélkül megtalálni. És mégis, ezen az alig dunántúlnyi területen hihetetlen sokszínűségében bontakozik ki Európa minden jellegzetessége, szépsége.