Szicília [antikvár]

BEVEZETÉS A szicíliaiak úgy gondolják, hogy Olaszországban maradnak, amikor átkelnek a 3 km széles Messinai-szoroson. A csizma lakói azonban külföldinek - vagy némiképp idegennek - tekintik a Szicílián élőket. Ez viszont egyáltalán nem zavarja a szigetlakók többségét. Az idelátogatók hamar észreveszik majd, hogy Szicília más, mint Olaszország vagy Európa többi része. Ennek oka a múltban keresendő. A történelmi események különleges lenyomatot hagytak itt, ez pedig a sziget teljes részén érezhető. Az elmúlt több mint 3000 évben a Földközi-tenger nagyhatalmainak mindegyike szemet vetett Szicíliára, jelenlétükről pedig lenyűgöző maradványok tanúskodnak. A sziget egyedi, színpadias hatása annak köszönhető, hogy egyaránt találunk itt klasszikus templomokat, mozaikpadlós katedrálisokat és díszes piazzákat. Palermóban a spanyolok túldíszített székesegyháza mellett magasodik az a mozaikokkal tarkított palota, mely egykor a felvilágosult szaracén és normann uralkodók székhelyeként szolgált. Catania barokk templomaiban és terein római oszlopok sorakoznak, a középkori Erice melletti templomot pedig állítólag az első telepesek, azaz az elümiek építették. Sok szigetlakó máig beszéli a szicíliai nyelvet, mely a görögön, a latinon, az aragóniain, az arabon és a normannon alapul. Ez ugyanannyira érthetetlen egy észak-olaszországi lakos számára, mint egy külföldinek. A helyi konyha is más, mint az olasz: az arabok által behozott citromfélék, kapribogyók és mandulafajták máig számos étel részét képzik. Mivel a legtöbb szicíliai a tenger közelében él, nem meglepő, hogy a legtöbb étlapon