Velence [antikvár]

Légi felvétel a S. Francesco del Deserto-szigetröl T Telence kezdetei. A X. királyság V - vagyis Venetia és Isztria -annak a hosszú történelmi folyamatnak a során vált a Római Birodalom eg}>ik legsanyargatottabb térségévé, amely a birodalom hanyatlásának az első feleivel vette kezdetét A régióban innentől fogva az élet egyre bizonytalanabbá lett és a népeknek saját bőrükön kellett megtapasztalniuk azt, hogy miként kényszerülnek mindent hátrahagyva menekülni és csak a legszükségesebb holmit magukkal vinni, hogy rejtekhelyet találjanak a lagúna szigetein. Velence városa a Rivoalto-szigeteken jött létre 810-ben, vagyis akkor, amikor egy csoportnyi ember Angelo Partecipazio vezetésével úgy döntött, hogy elhagyja Malamoccót - vagyis az addigi központot- és elköltözik ezekre a lagúna közepén fekvő szigetekre. Az új generációk - amelyek számára a lagúna vidéke min- {4-5. oldal] Rialto. Marciana könyvtár, Velence. A: első lakóközpoiitok a Rialtón. 16. századi papírkódex. den emberi tevékenységre alkalmas földet biztosított - már ehhez az új környezethez és a vele járó, egyre inkább kibontakozó előnyökhöz igazodva alakították ki életüket. Velence. A város a látogató számára 8., 9. és 10. századi romokat kínál: ezek Torcellóban és Mitranó-ban jól láthatók és szinte telfesen ös-szeilleszthetők, Velencében viszont különböző épületekbe vannak beágyazva. Ezeket az a civilizált ember hagyta ránk, aki annak idején Attila és a longobárdok idején elmenekült a szárazföldről, hogy a víz kellős közepén is meghonosítsa az ősi vénét hagyományokat Innen származik tehát a bizánci kor emberének kitörölhetetlen nyoma, ami ma is látható a régi Dózse-palota metszetein, illetve a ránk maradt bizánci boltíveken, a posztókereskedők házain, a Szent Márk-bazilika falain és első mozaik díszítésein, valamint egy- á