Fertőrákos [antikvár]

VILLANASOK FERTORAKOS TÖRTÉNELMÉBŐL A Soprontól 10 km-re, a Fertő partján elterülő Fertőrákos -jellegét tekintve - hosszú, egy utcás falu, a fertőmenti közútra felfűzve. Közvetlen kömyékén kőkorszak!, bronzkori és kelta leleteket is találtak. Arról, hogy a Fertő partján a rómaiak is megtelepedtek, a fertőrákosi Mithraeum tanúskodik. Ez a szentély a Sopron környéki római kori emlékek közül is kiemelkedő jelentőségű. A jelenlegi osztrák-magyar határ közvetlen közelében -Fertőrákos és Fertőmeggyes (Mörbisch) között - fekvő szentélyt 1866-ban közel egyidöben fedezte fel ifj. Stornó Ferenc és Malleschitz György kőfaragó. A Mithrás-kultuszra vonatkozó, ismereteink hat évezred távlatába vezethetők vissza. Az indoirániak Mithrászt és Vamnát együtt tisztelték, hiszen számukra a két istenség jelképezte az égboltot. Jelenlegi ismereteink szerint Varuna az éjszakai égboltot, Mithras a nappali égboltot testesítette meg. A Mithrás kultusz titkos, misztérium vallás révén csak azok számára volt ismert, akik beavatottak voltak, és így eljutottak a legmagasabb fokú tudáshoz. A római birodalomban a keletről jött katonák és kereskedők terjesztették a győzhetetlen Napistennek tartott Mithrás kultuszát. Mithrásról azt tartották, hogy sziklából született, ezért szentélyét barlangban vagy sziklák között alakították ki olyan helyen, ahol rendelkezésre állt a szertartáshoz feltétlenül szükséges víz. A mesterséges környezetben épült kultikus helyek is barlangszerűen