Győr [antikvár]

I. fejezet A HÁROM VÁROSA FOLYÓ Győr a Kisalföld északi peremén, a Rába, a Rábca mosoni-dunai torkolatánál, a Győri-medence központjában fekszik. A Kisalföld közlekedési, kulturális, kereskedelmi és ipari központja. A régi országutak találkozási pontjában, a Győri-medence vonzási csomópontjában a természeti adottságok indokolták a város kialakulását. A hajdan mocsaras, ingoványos árterület magasabb szintjein, teraszain és az erre rakódott dűnéken alakult ki a város. Ennek emlékét őrzi a város ősi magja, mai nevén a Káptalandomb is. A város eredeti neve: Arrabona, kelta eredetű. Ezt az elnevezést a rómaiak is megtartották. Mai neve valószínűleg a Géza fejedelem által nyugatról behívott Geur (Győr) lovagtól származik, s nem az avar „győrők", gyűrű alakú sáncok elnevezéséből. Latin változata: Jaurinum, német neve Raab, a Rába folyó (Fluss Raab) nevéhez kapcsolódva, az olaszok Giavarino-nak hívták. Az őskor. Győr földrajzi helyzetének előnyeit már az őskor embere is észrevette. A legrégibb leletek az újabb kőkorból származnak, de az i. e. harmadik évezred első feléig csak szórványos emlékek tanúskodnak az itteni életről. A lakosság földművelő és állattenyésztő nép volt. Földbe, gödörbe ásott, sárral tapasztott viskókban lakott. Szerszámait kőből pattintotta, csontból, fából készítette. Edényei vonalmintás, festetlen agyagból voltak. Az i. e. 1900 táján kezdődött bronzkor itteni lakóinak