Miskolc és a Bükk [antikvár]

BeszAllókArtya MISKOLC A nyitott kapuk városa - hirdeti magáról Miskolc. Utalva ezzel az utcanevekben megőrzött egykori városkapukra, és az ide érkezőket fogadó vendégszeretetre. Földrajzi helyzete miatt mondhatnánk a Bükk kapujának, a találkozások városának, az itt tanulók létszámára utalva diákvárosnak, az itt talált régészeti leletekre hivatkozva a legősibb magyar városnak, de volt idő, amikor acélvárosnak nevezték, majd 2008-ban megkapta a Kultúra Magyar Városa címet, és szívesen idézik az itt élők az írót, Móricz Zsigmondot is, aki úgy fogalmazott: „Miskolc a legnagyobb jövőjű magyar város". Miskolc az Északi-középhegység egyik legfontosabb helyén, folyóvölgyek, tájegységek találkozásánál fekszik. Aki felmegy a város központjában lévő Avasi kilátó (>¦ 91) teraszára, láthatja innen a Bükk és a Zempléni-hegység magaslatait, a Cserehát lankáit, ha pedig a hegy déli oldaláról néz körül, az Alföld felé is kitárul számára a panoráma. Földrajzi helyzetének is köszönhető, hogy szívesen telepedtek le ezen a helyen az emberek. Az Avason megtalált kovabánya és a megmunkált kovakövek bizonyítják, hogy már 70 ezer évvel ezelőtt is éltek itt. Napjainkban valamivel több mint 170 ezer ember állandó lakhelye Miskolc.