Bővebb ismertető
Hatalmas kőlapokkal borított terecskén állunk: a római út egyik szakasza ez. Mögöttünk az ókeresztény háromkaréjos temetőkápolna romjai, oldalt a középkori vár barbakánjának maradványai, előttünk a barokk székesegyház tornyai látszanak, azon túl a modern város pezsgő élete lüktet. Néhány lépés - és kétezer évet tettünk meg. Hazánkban és külföldön is kevés város dicsekedhetik ilyen páratlan, évezredeket egybefoglaló látvánnyal, mint amilyenben a szombathelyi Romkert látogatójának van része. A zölddel futtatott csöndes romok mozgalmas történelmi idők emlékeit őrzik. Amikor még Savariának hívták a várost, római császárt is választottak itt, Septimius Severust, aki fél évszázaddal tartóztatta fel a birodalom hanyatlását. Utána is sok római császár fordult meg Savariában, közülük az utolsó, Valentinianus már akkor, amikor Pannonia római kultúráját közvetlen közelről fenyegette a legfélelmetesebb ellenség, a hunok támadása. A császári fürdőházra szállt kuvik, melyet sehogyan sem tudtak elkergetni, gyászos huhogásával mintha nemcsak a császár nemsokára bekövetkező halálát, hanem Pannonia elvesztését is megjósolta volna.A városra ezután ráborult a népvándorlás sötétsége, s évszázadokig csak romjait emlegették, míg magyar parasztok és polgárok keze nyomán szerény kis mezővárosként fel nem támadt. Míg valaha, a római uralom idején, szíriai és galliai kereskedők hordták ide kelet és nyugat áruit, a középkorban Szombathelynek be kellett érnie a környező falvak piaci központjának szerepével. Szorgalmas kereskedői és iparosai azonban fokozatosan tágították a láthatárt: a XVII. században Nürnbergtől Konstantinápolyig jártak áruikkal. A város évente hétszer tartott országos vásáraira távoli vidékekről érkeztek árusok és vásárlók. A török torkában, a kuruc-labanc háborúk tüzében, önző püspöki földesuraival folytatott állandó küzdelmek közepette azonban a város belső alkotó erői nem bontakozhattak ki akadálytalanul; igénytelen polgárházain a gótika és a reneszánsz történelmi stílusai nem hagyhattak nyomot...