Tihany és környéke [antikvár]

TIHANYTÓL A „BALATONI ABESSZINIÁIG" TIHANYI KEPESKÖNYV ,,De sokat írtak már erről a félszigetről, írók is, írogatók is és mégis olyan keveset írtak erről, mind az írók, mind az írogatók " — olvassuk Eötvös Károly Utazás a Balaton körül című könyvének tihanyi fejezetében. Valóban, Tihannyal nagyon sokan és nagyon sokat foglalkoztak. A tudósok kutatták természeti kincseit és rejtelmeit, az írók búvárkodtak történeti múltjában, a költők elmerengtek táji szépségein, a festők megörökítették, a muzsikusok megénekelték. Sokan és sokat foglalkoztak vele — de mégsem elegen, mégsem eleget. Tihannyal nem lehet betelni, szívet-szemet gyönyörködtető szépségei, ízei, hangulatai újra meg újra, századszor is rabul ejtik a látogatót. Ha a Balaton a magyar föld legszebb vidéke, akkor Tihany ennek a vidéknek fő ékessége, legszebb kirándulóhelye. Igen, nem is annyira nyaraló- vagy üdülőtelep, mint inkább elsősorban kirándulóhely. Kora tavasztól késő őszig minden nap ezrével keresik fel a balatoni üdülők, az ország távolabbi részeiből érkező látogatók, turisták, akiket odacsábítanak a félsziget természeti ritkaságai, történelmi nevezetességei. Úgy nyúlik be a Balaton kéklő vizébe, mint valami óriási ököl, s csak ha közelről nézzük, váhk nyitott tenyérré, amely színültig van rakva drága ajándékkal. Régmúlt földtörténeti korszakok emlékei, vulkáni bombák, hévvizes forráskúpok, szélmarta sziklák, geológiai rétegeződések, meg-