Országjárás-vezetők kézikönyve I-II. [antikvár]

Mindkét kötet címlapján tulajdonosi névbejegyzéssel. Második kötet gerince megtört. Felső lapélén szórt foltokkal.
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat új, átdolgozott kiadásban adja közre az országjárás-vezetők kézikönyvét. A kézikönyv az országjárás-vezetők, illetve azok számára készült, akik országjárás-vezetői tanfolyamon felkészülésre használják. Ezért nem az a célja, mint a számos, hazánkról megjelent útikönyvnek, nem törekszik teljességre, hanem elsősorban tanácsot akar adni az országjárás-vezetőknek, hogy egy-egy túra során mit, mennyit és hogyan mutassanak be a látnivalókból. Tehát mindazt, ami legjobban felkeltheti a közönség figyelmét, különös tekintettel az új létesítményekre és kevéssé ismert objektumokra. Útvonalak szerint tárgyalja azokat a tájakat, városokat, amelyeket országjárú túrák során érintünk, és bemutatja mindazt az ismeretanyagot, amelyről beszélnie kell az országjárás-vezetőnek. A TIT és a különböző utazási irodák közösen rendezett országjáró túrái új utakkal gazdagodtak. Ezek bemutatásával is bővült a kézikönyv. Látszólagos aránytalanságok is feltünhetnek, így például Pannonhalma, Sopron vagy Sümeg leírása részletesebb, mint más témáké. Ebben a vezetett bennünket, hogy az elsősorban jelentős objektumokra vagy városokra felhívjuk jobban a figyelmet. Feltünhet, hogy a könyv sok egyházi műemléket sorol fel. Ehhez tudnunk kell azt, hogy meg is kell értenünk az országjárás utasaival, hogy a magyar történelem ismert és sokszor tragikus eseményeiből világi célokat szolgáló, művészi épületünk a török hódoltság előtti korról nem maradt fenn. Utána is csak a XVIII. században kezdődnek az udvarházak, kisebb kastélyok, egy-két nagyobb együttes - Fertőd, Keszthely - építése. Így egyházi jellegű épületeinket természetesen becsüljük, és a múlt művészete, történelme iránt tiszteletből mutatjuk be.