Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Vajjon ki volt a rhodusi lovagrend nagymestere Magalhaes korában? Antonio Pigafetta, a föld első körülhajózásának krónikása, amikor kegyeletes meghatottsággal elbeszéli Magalhaes hősi halálát, kérő szóval fordul az ő „legkegyelmesebb urához", a rhodusi lovagrend nagymesteréhez: „...reménylem, Nagyságod meg fogja óvni Magalhaes emlékét az elmúlástól."
A krónika nem jegyezte föl, cselekedett-e valamit Villiers de Lisleadam úr, a lovagrend hires-nevezetes nagymestere, Magalhaes halhatatlansága érdekében, de immár bizonyos, hogy Fernao de Magalhaes emlékezete túlélte nemcsak a rhodusi lovagrendet, de magát a hálátlan portugál királyi hatalmat is, sőt nyilván túl fogja élni - amilyen viharok tépázzák - a spanyol királyságot.
Az utókor igazságot szolgáltatott a hazátlan bujdosónak, aki - Osorio püspök kemény szavai szerint - „megtagadva minden hűséget, kegyeletet, vallást, megcsalta a királyt, aki neveltette, az országot, amelynek fiául született ... és roppant veszedelembe döntötte az államot...