Így - vagy sehogy [antikvár]

Egy olyan lelkiségi mozgalom történetét mutatják be az itt következő fejezetek, amely nem csupán a katolikus egyház, de egész jelenkori történelmünk szempontjából kiemelkedő figyelmet érdemel, noha erről eddig méltánytalanul kevés szó esett. A Regnum Marianum sajátosan magyar képződmény, mégis szerves része az egyetemes egyházban működő lelkiségi irányzatoknak. Nem beszélhetünk róla anélkül, hogy ne vennénk eközben tudomást mindazokról a változásokról, melyek közel százéves fennállása óta szüntelen megújulásra késztették. Mert legyen bár szó vallási, politikai eseményekről, egy sem hagyta érintetlenül a regnumista mozgalmat. Éppen ezért, mint cseppben a tenger, történetében ott bujkál az egész huszadik századi magyar történelem. Regnumi krónikánk sem akar más lenni, mint történeti vázlat erről a máig ható egyházi mozgalomról. Arra sem vállalkozunk tehát, hogy nagyobb összefüggésekben vizsgálva elhelyezzük azt a lelkiségi mozgalmak színes palettáján. Ez egy következő könyv témája lehetne. Viszont - lehetőségeinkhez mérten - igyekeztünk felkutatni azokat a tényeket, amelyek alapján rekonstruálni lehet a történéseket. Így jutottunk hozzá egy eddig elveszettnek hitt dokumentumhoz, a Regnum Marianum házigyűléseinek jegyzőkönyvéhez, amely 1929 és 1951 között a közösséget vezető atyák belső használatára készült. Erről, s a vele együtt talált regnumi internátus anyakönyvéről, valamint a Beresztóczy Miklós érseki helytartó által írott - s a Regnum működését betiltó - rájuk a Segítő Szűz Lelkészség raktárában, Szép Zoltán és Kosztolányi István regnumi atyák hagyatékában, ahol régi könyvek és folyóiratok közé rejtve vészelték át a házkutatásokat,a rendőri razziákat. A regnumi ház megszüntetésétől, 1951 őszétől kezdődő időszak történéseinek megörökítésében elsősorban Emődi Lászlónak, a Regnum Marianum egykori vezetőjének visszaemlékezése volt segítségünkre. Ennek szerzője pusztán saját emlékeire és a rendelkezésére álló dokumentumokra hagyatkozhatott Regnum-története megírásakor, így azt könyvünk elkészítésekor kiindulási alapnak tekintettük csupán. Igyekeztünk viszont minden értékes részt átmenteni e lapokra, ezzel magyarázható, hogy könyvünk irodalomjegyzékében meglehetősen sok jelzetben szerepel Emődi László neve. A visszaemlékezést, s a föllelt dokumentumokat interjúkkal egészítettük ki, így próbálván pótolni azokat az ismereteket, amelyekről írásos forrás nem állt rendelkezésünkre. Külön köszönet illeti a könyv regnumi lektorait, Balás Béla, László Gábor, Somogyi Sándor, és Tompa Nándor atyákat, akik szóbeli és írásbeli kiegészítéseikkel, korrekcióikkal hozzájárultak ahhoz, hogy valóban hiteles krónika szülessék. Így - vagy sehogy! - hangzott fel a regnumi jelszó immár majd egy évszázada. Az eltelt évtizedek története bizonyíték rá: nem merevség, rugalmatlanság van e három szó mögött, hanem következetes kiállás a jó ügy mellett. Ez az elszántság tette lehetővé, hogy a regnumi közösségek mindig nyitottak tudtak lenni az újra. Regnum-krónikánk olykor hideg-rideg adatai mögött emberi sorsok ezrei állnak, kiknek életét ez a lelkület hatotta át. Az ő emléküknek tisztelgünk sorainkkal. /A szerző/