Oltalomra vágyunk [antikvár]

Vannak olyan pillanatok az életünkben, amikor a gondok, a problémák terhe alatt szinte összeroskadunk, és körülöttünk minden bizonytalanná válik. Csak a félelmetesen megnőtt árnyakat látjuk, amelyek eltakarják előlünk az eget. Tapogatózva botorkálunk a sötét úton, nyomorultul tanácstalannak érezve magunkat. Segítségre, megértő szóra várva keressük a megoldást… Ha az ilyen helyzetekből kivezető utat szeretnél taláni, akkor ne a fekete árnyakra nézz, hanem mindig csak előre, a cél felé! Tekints fel az égbolt kéklő óceánjára, mert a bárányfelhős „ablakon” túl van Valaki, aki gyötrő kérdéseidre válaszolni tud, Aki segítő jobbját nyújtja feléd, Akinél mindig oltalmat találsz.