Vallási sokféleség és a vallási antidiszkrimináció jogi szabályozása a magyarországi és a határon túli vallási közösségek tapasztalatainak és teológiájának tükrében [antikvár]

Az Amszterdami Szerződésben foglalt diszkriminációs célcsoportokat érintő hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés fontosságára hívta fel a figyelmet a „2007 — Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év". Az itt megjelölt témák között a vallás vagy hitbeli meggyőződés az egyik olyan célterület, amely mindenképpen kiemelt figyelmet igényel. Kiemelt jelentőségét az adja, hogy a vallás és lelkiismereti szabadság alapjoga átfogja egyrészről az egyén teljes személyiségét, és a vallási vagy hitbeli (lelkiismereti) meggyőződés kihat az egyén életének minden területére, másrészről pedig az egyének csoportjai számára is biztosítja az alapjog kollektív megélését. A PROGRESS VP/2008/005 antidiszkriminációs keretdokumentum kitér arra, hogy a Magyarországról 2006 júniusában készített Eurobarométer-kérdőív szerint a magyarok a leggyakoribbnak az életkoron és az etnikai származáson alapuló diszkriminációt tartják, és a magyar válaszadók többsége az öt évvel ezelőtti állapotokhoz képest a valláson vagy hitbeli meggyőződésen alapuló diszkrimináción kívül minden egyéb diszkriminációt elterjedtebbnek ítélt. Ebből azonban nem azt a következtetést kell levonnunk, hogy nem is érdemes nagy hangsúlyt fektetni erre a területre. A Keretdokumentum is ezt támasztja alá: „Bár a vallásos meggyőződéssel szemben a jogesetek mindeddig csak kismértékű diszkriminációt mutattak, az e tekintetben veszélynek kitett emberek érdekeinek védelme és annak kommunikálása is időszerűnek tűnik." Egyrészt fontos tovább dolgozni azon, hogy a vallás és hitbeli meggyőződéshez kapcsolódó alapjog eszmerendszere, és az ezzel összefüggő diszkriminációs és antidiszkriminációs szempontok minél inkább jelen legyenek a társadalom tudatában (tehát a meglevő jó folyamatot tovább erősíteni, jobbítani, a már adott jogi garanciákat tökéletesíteni), másrészről pedig összegezni a jelenlevő és ismert diszkriminatív — gyakorlati és jogi — körülményeket, valamint feltárni a latens — gyakorlatban előforduló és a jogrendszerben megbújó — diszkriminációt is. Az Európai Bizottság 2003. júniusában útnak indított összeurópai információs kampányának a fő mottója „A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen." volt. A kampány kulcsfontosságú üzenetei a sokféleség és a párbeszéd. A kampány 2007-ben összekapcsolódott a „2007 —Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év" kommunikációjával. Mindezeket figyelembe véve szükséges felépíteni azt a hazai projektet, amely az antidiszkrimináció és esélyegyenlőség oldaláról járja körül a vallás vagy hitbeli meggyőződés témakörét. A Progress Nemzeti Antidiszkriminációs Munkacsoport 2008. május 6-ai ülésén elfogadott megközelítés szerint tudományos konferencián lenne szükséges bemutatni az ország vallási sokszínűségét és a terület jogi helyzetét. A konferencia előkészítése során abból a meggyőződésünkből indultunk ki, hogy a vallási diszkriminációval szembeni fellépéshez szükséges szellemi-intellektuális forrásokat — a demokráciának megfelelő jogi szabályozás mellett — éppen a különböző vallások tanításában és spiritualitásában találhatjuk meg. A vallást az emberi élet igen dinamikus dimenziójának tartjuk, amiben egészen ellentétes indíttatások is megférnek egymás mellett: a másik elutasítása és elfogadása, a tolerancia és az intolerancia egyaránt. Ismerünk olyan leegyszerűsítő megközelítéseket, amelyek a vallásokat kizárólag konfliktusforrásokként érzékelik és mutatják be. Nem tagadjuk, hogy számos múltbeli és kortárs tapasztalat szerint a vallások olyan kizárólagos igénnyel is felléphetnek, amelyek alapján híveik megkérdőjelezhetik a kívülállók tisztességét, méltóságát, akár az élethez való jogát is — hogy ezzel előkészítsék a talajt a látens vagy intézményes hátrányos megkülönböztetés számára.