Summum bonum [antikvár]

Részlet a könyvből:Legfőbb erkölcsi törvény és a legfőbb jóAz ember a törvények világába zárt szellemóriás, ki döngetheti létének ős börtönfalait, szembehelyezkedhetik a valósulások s örökérvényüség positiv irányával, lehet a tagadás hideg Lucifere, de a törvényvilág uralmát meg sohasem döntheti. Mert az Isten akar s az ember számára ez törvény és szabály. Vizsgálhatom e törvényeket, szabályokat, kötelességeket aszerint, hogy ki, vagy mi a tárgyuk, kihez, vagy mihez való magatartását szabályozzák az akár active, akár passive viselkedő, de valamelyes magatartást mindenesetre tanusitó alanynak. Lehetnek eszerint a törvények Isten, ember és más teremtményekkel szemben tanusitandó viselkedésemet, vagy épen activitásomat szabályozók. Vizsgálhatom őket kifejezési formájuk szerint ugy, amint ráirányzók vagy távoltartó tendenciával föllépők; lehetnek eszerint positivek vagy parancsolók és negativek vagy tiltók. De vizsgálhatom kiterjedési körük szerint, hogy általános, egyetemes érvényűek, részlegesek vagy csupán különös esetekre, egyénekre szoritkozók, tehát egyéniek-é. Mindegy. A törvények rea summája az egyedül örökérvényű evangéliumi érték: a szeretet. A hit egyszer valósággá válik, a remény beteljesül, egy az, ami örökké él: a szeretet. (Pál apostol.) A szeretet a legfőbb törvény. És ez egészen természetes.