A bárány menyegzője [antikvár]

Isten az emberek útjain jár, nem csak akkor, amikor megtestesült Szent Fiában Palesztina útjain vándorolt, hanem János korában és ma is. tudom, hogy amikor igehirdetésre az egyik városból a másikba utazom, az Úr Jézus velem jön. Ezt az igehirdetőnek és az igehallgatóknak is hinniük kell. Ő maga biztosít erről, amikor így szól: "Menjetek az egész világra,... és én veletek vagyok a világ végeztéig." (Mt 28,20) Eddig nem gondoltam arra, hogy amikor igehirdetésre megyünk, akkor van velünk leginkább Krisztus. Pedig szeretnék otthon ülni, nem kedvelem az utazást, amely minden alkalommal kizökkent abból a békés világból, ahol élek. Az Úr mégis ezt mondja: "Menjetek, ... és én veletek vagyok miden nap a világ végezetéig." Szent Ferenc atyánk és testvérei igehirdetésével az evangélium újra mozgalom lett, a szó eredeti értelmében. Előjöttek remeteségükből és mentek az emberekhez; azt hirdették, amit tapasztaltak: az élet igéit. A dicsőség Ura nem elvont közösségekhez szól. Intő példa ez nekünk, igehirdetőknek, hogy ismernünk kell azokat, akikhez az Úr küld. Tudni kell testvéreink kísértéseiről, bukásairól, győzelmeiről, mert az Igének, a Szónak testet kell öltenie.