A beavató szentségek Nüsszai Szent Gergely írásaiban [antikvár]

_n BEVEZETÉS 1. Életrajzi adatok^ Kappadokia csak a Kr. u. I. században lett római provincia, ezért sokáig kulturálisan perifériális területnek számított. Ennek ellenére a krisztusi tanítással már az apostoli időkben kapcsolatba került,2 bár a kereszténység elterjedése még a III. században is rendkívül gyér volt. A krisztusi hit elterjesztése Órigenész tanítványának, Thaumaturgosz (Csodatevő) Gergelynek (t 270 k.) a nevéhez fűződik, akinek munkássága elevenen élt Gergely kortársainak emlékezetében. Jórészt az ő tevékenységének köszönhető, hogy Nüsszai Szent Gergely családja mindkét oldalról több generációra visszamenőleg keresztény volt. Az apai nagyszülők Pontusból származtak, és tehetős, előkelő keresztények voltak. A nagymama, idősebb Makrina összegyűjti ' A biográfia témakörében több új munkára is támaszkodhatunk: Maraval, R, art. Biografia di Gregorio di Nissa, in Gregorio di Nissa. Dizionario (szerk. Mateo-Seco, L. F. - Maspero, G.), Citta Nuova, Roma 2007,117-129; More-scHiNi, C., / ipadri cappadoci. Storia, letteratura, teologia, Citta Nuova, Roma 2008; Silvas, A. M., Biography, in Gregory of Nyssa, The Letters. Introduction, Translation and Commentary (VCSuppl 83) (szerk. uo.). Brill, Leiden 2007, 1-57 Ez utóbbi mű azért tanulságos, mert részletes rekonstrukcióra törekszik, lehetőség szerint pontos kronológiával; ám éppen ezért megállapításait óvatossággal kell kezelni. Régebbiek: Daniélou, ]., La chronologie des ouvres de Grégoire de Nysse, in StPatr 7 (TU 92), Beriin 1966, 159-169; May, G., Die Chronologie des Lebens und der Werke des Gregor von Nyssa, in Écriture et culture philosophique dans le pensée de Grégoire de Nysse (Acte du colloque de Chevetogne) (szerk. Harl, M.), Leiden 1971, 51-67. 2 Vö. ApCsel 2,9-11 és IPt 1,1.