A dicsőség és a hatalom országa [antikvár]

Fedlapjai enyhén kopottasak.
Keeser István az 1938-as esztendő tavaszán, Tápiósülyben, pünkösdi szülők gyermekeként érkezett ebbe a világba. A második világháború viszontagságait, majd az ezt követő ateista rendszert átélve Isten kegyelméből megőrizte hitét, amelyről 1955-ben alámerítkezéssel tett bizonyságot. 1965-ban Isten megáldotta Szent Lelkével. 1958-ban kötött házasságot Rékasi Krisztinával, aki azóta is hűséges segítőtársa a szolgálatban. Házasságukat Isten négy gyermekkel ajándékozta meg. Középiskolái után 25 évig polgári foglakozást végzett, ezt követően azonban teljes idejű munkatársként az Evangéliumi Pünkösdi Közösség szolgálatába állt. Az '60-as években öt évig teológiai tanulmányokat folytatott. Lelkipásztori szolgálatban 1975 óta áll, ez idő alatt több mint 4100 alkalommal hirdette Isten igéjét. A pásztori munka mellett a '80-as évek elejétől az EPK vezetőségében is különféle feladatokat látott Fiatal korától különös vonzalmat érzett a végidők elsősorban bibliai forrásokon alapuló kutatása iránt, ebben tovább erősítették teológiai tanulmányai. Ez a könyv egyike a témában végzett igetanulmányozási munka eredményeinek. A messzeségben sziporkázó fényben csillagvárosok ragyognak. Azt üzenik örök fényükkel, hogy Hatalmas és Bölcs a Mindenek Alkotója. Itt már időt nem mér semmi és senki. Ez az örök fény, a dicsőség és hatalom birodalma. A szentek, a kerubok, a szeráfok az angyali lények ragyogó fényvilága, a romolhatatlan, hervadhatatlan mennyei örökség. Itt vannak mind, akik Krisztusban időknek előtte ki lettek választva. Egybe van szerkesztve minden Krisztusban! Ez már a menny dicsőséges világa. ahol az örökkévalóság fényei ragyognak. A piciny Földgolyó megdicsőülve eggyé lett Isten dicsőséges világával. De még mindig van tovább! ...dicsőségről dicsőségre... örök korok korszakain át a vég nélküli teljesség és dicsőség felé!"