A magyarországi görögkatolikusok története I-II. [antikvár]

bevezetés Ebben az összefoglaló jellegű munkában szeretném bemutatni a magyarországi délszláv, magyar, román, ruszin, valamint az igen kis létszámú szlovák görög katolikusok történetét. Előre kell bocsátanom, hogy a magyarországi görög katolikusoknak egységes egyháztörténetük nincs. Kezdetben hazánk területén csak magyar görög katolikusok éltek, majd megindult a keleti szertartású népcsoportok bevándorlása. Ezek különböző időben érkeztek, különböző helyeken telepedtek le, fejlődésük egyházi szempontból is független volt egymástól, érthető tehát, hogy közülük mindegyiknek külön egyháztörténete van. A keleti szertartású magyarság a bevándorolt román, vagy ruszin közösségekhez csatlakozott és nagyon sokáig az ő sorsukban osztozott. Munkámban előbb ismertetem a magyarországi keleti szertartású keresztények helyzetét, majd az egyházi unió megvalósulását, végül pedig külön-külön bemutatom minden egyes egyházmegye történetét. Minden részletkérdésre nem térhettem ki. így nem foglalkoztam az egyházi képzőművészettel s csak érintettem az egyházi irodalmat, a kiemelkedő személyiségeket pedig a készülő Katolikus Lexikon örökíti meg. Azt is előre kell bocsátanom, hogy ebbe a munkába beledolgoztam „A görög katolikus magyarság története" című könyvem minden jelentős részét. A magyarországi görög katolikusok történetét négy korszakra oszthatjuk: I. A vándorlás során a kialakuló magyarság megismerkedett a keleti kereszténységgel. A honfoglalás után, a X. század közepén egyes magyar vezérek Bizáncban megkeresztelkedtek, majd a bizánci egyház szerzetesei megkezdték őseink megtérítését. A térítést azonban a nyugati egyház papjai fejezik be, mert Géza fejedelem politikai okokból Nyugatról kért hittérítőket, István király pedig az ország egységének érdekében kizárólag latin szertartású egyházmegyéket szervezett. A görög katolikusok római katolikus püspökök jogható-