A mi nekünk fáj! [antikvár]

Részlet: "Olyan térre viszem e sorokkal a nyájas olvasót, a melyről a mily hangosan beszéltek, a mi evangélikus apáink a multban, valamikor hajdanán- ép oly mélyen hallgatunk mi magunk mostanában. Pedig ha oly szivósan és erőteljesen ragaszkodnánk jogainkhoz, mint tették őseink, nem hallgatnunk kellene róla, de mennél többet, mennél hangosabban, mennél erőteljesebben beszélnünk, a jogosult panasz harsonaszavával odaállítanunk egész hazai közvéleményünk elé, az unszolásnak velőkig ható szavával odakiáltanunk még a törvényhozás fülébe is- azt a sok sebet, azt a sok gondot, azt a sok, máig is méltatlanul hordozott megalázó helyzetet, azt a sok keserűséget, azt a sok nélkülözést, a mi nekünk fáj..."