A nagy ismeretlen [antikvár]

A görögországi szentélyek titokzatos homályában, ezernyi szobor és oltár közólt, meghúzódott szerényen egy kevésbé díszes oltár. Az egyik szentélyben helyet kapott és hirdette csendesen, feladatának megfelelően, hogy a sok istenen kívül, kiknek szobrai csodás pompával lekötik a bámész látogatókat, létezik egy más, egy ismeretlen istenség. A pogány képzelet megszemélyesítette a tengert, a ligeteket, az égitesteket, a tudományt, a művészet minden ágát, a kereskedelmet, a közlekedést, a tüzet, vizet, háborút és az elképzelt túlvilágot, úgy, hogy még a tolvajoknak is volt istenük, aki őket védelmezte és segítette. Mindenre volt istenük vagy istennőjük, akihez bajukban fordultak, akitől segítséget kértek, vagy közbenjárást a főistennél, Zeusnál, vagy a főbb istenek valamelyikénél. Egyik pestisjárvány alkalmával, mely Athént tizedelte, midőn már minden ismert istent, Aesculaptól, az egészség istenétől és Hygieiatól a tisztaság istennőjétől kezdve, felkerestek áldozataikkal és könyörgésükkel, - de a dögvész csak nem szűnt meg a krétai bölcsész Epimenides tanácsára az ismeretlen Istenhez fordultak segítségért. Ettől az időtől fogva állott ott mementóként az az oltár, szerényen várva a fölfedezésre.