A názáreti Jézus háromféle igazsága [antikvár]

BEVEZETŐ RÉSZ. Mindent valahol el kell kezdenünk. A világot az istenségen kezdjük, a feltétlenül szükséges lényen. Erről azt mondjuk, hogy öröktől fogva való, s ebben megnyugszunk. Okoskodásainkat valami első állításnál kezdjük. Mint valami kötelet, következtetéseinknek sorozatát egy szilárdnak vett pontra, mintegy kampóra akasztjuk. Csak a fakirokról mesélik, hogy a levegőbe dobnak egy kötelet, az mereven megáll, s ők azon fel tudnak mászni. Ismereteinket azonban kezdetben meg kell rögzíteni. Ez a rögzítés valami elfogadott tétellel történik. Tapasztalati ismereteinknek első tétele ez: Érzékeink nem csalnak. Vagy legalább is: Érzékeink együttvéve és megfelelő segítő eszközökkel megbízható adatokat közvetítenek nekünk. Bölcselkedésünknek első tétele ez: Igen és nem kizárják egymást. Vagy: Semmi sem lehet egyszerre állított és tagadott tény. Vagy: á egyenlő á-val; minden lény azonos önmagával.