A pacsirta és a teknősbékák [antikvár]

Részlet a könyvből:"A király kertjében rengeteg óriási teknősbéka élt.Egy nap leszállt közéjük egy pacsirta. A teknőcök bűbájosnak találták, és elhalmozták bókokkal. A pacsirta hálából elénekelte nekik legtrillázóbb énekét. A teknőcök el voltak tőle ragadtatva.- Kérjük meg, hogy maradjon itt! - javasolta az egyikük.Napnyugtakor egy furfangos teknőc így szólt a kismadárhoz:- Kedves pacsirtám, olyan vagy nekünk, mintha a lányunk lennél. Mit szólnál hozzá, ha többé nem hagynál el minket és lemondanál a repülésről? Az életben csupán a tények számítanak, és a földön járás tény, ezt nem tagadhatod!- Igazad van - felelte a pacsirta. - Csakhogy én madár vagyok, és nem tehetek mást, repülnöm kell. Akiknek szárnyuk van, felfelé törnek, a fény felé!"