A pilisi ciszterci apátság [antikvár]

Európa egyik leghatalmasabb folyama a nyugatról keletre tartó, majd Magyarország közepe táján délre forduló Duna, a római birodalomnak a Rajna mellett a legerősebb limese. A középkor két központjának, Bizáncnak és a német-római császárságnak legegyenesebb útvonala. Északi mellékfolyói itt, a nagy kanyar előtt torkollanak belé, az észak felé vezető összeköttetést is megteremtve. A Dunakanyar különböző terményű tájak fókusza hatalmas királyi erdővel. A folyam 90 fokos kanyara miatt a vízi és szárazföldi út váltásra, áruátrakodásra, esetleg hosszabb szálláshelyre volt szükség - piacok városi kifejlődésére minden előfeltétel, alkalom megnyílott. Nem véletlen tehát, hogy a magyar politika, gazdaság, stratégia és kultúra első központjai is itt alakultak ki.Ezek az előzmények megmagyarázták, hogy miért ölelik körül az ország fővárosai, Esztergom, Fehérvár, Óbuda; a vadászatra igen alkalmas, az iparra nélkülözhetetlen pilisi királyi erdőket, melyek mélyén feküdt a pilisi királyi kolostor (2. kép). Miért esik az erdő közelebbi és távolabbi vonzásába a XI. században alapított püspökségek, egyházi intézmények nagyobbik része. A közeli egyházi centrumokat elsősorban Esztergom kisugárzásaképpen már igen korán létrehozzák.