A presbiteri szövetség magyarországi útjának és gyűléseinek emlékkönyve [antikvár]

Részlet: A Presbiteri Szövetség magyarországi látogatása. Külföldi hitrokonaink látogatásának nagy napjai elmúltak. Mindnyájunk lelkében ott élnek még az emlékei. Bizonyára azok lelkében is élni fognak, a kik testvéri szeretetüktől indíttatva, messze földről ellátogattak hozzánk. Eddig vagy alig hallottak rólunk, vagy ha hallottak is, az is nagyobbára rosszindulatú forrásból fakadt értesítés volt. Most ínié, színről színre láttak minket. Látták hazánkat. Látták annak természeti szépségeit : a gyönyörűséges Vágvölgyet, a Kárpátok felhőkbe nyúló bérczeit, az elragadó szép Csorba-tavat festői szépségű északai világításban. Látták annak csodás színű vizében az eget visszatükrözni, sohasem látott szépségű felhőzetével és csillagaival, ütjük a világ legjobb borát termő hegyek, halmok mellett vitt el. Látták a nagy Alföldet végtelen rónáival. Azután látták Erdély barátságosabb hegyeit. Gyönyörködtek kincses Kolozsvár városában, majd látták Budapestet. Napokig itt laktak a Duna mellett. Nap-nap után gyönyörködhettek abban az elragadó panorámában, a mit a Duna nyújt a Vár- és a Gellértheggyel, háttérben a budai hegyláncczal.