A remény jelei [antikvár]

A kezünkben lévő gyűjtemény az Osztrák Katolikus Nagygyűlés alkalmából, 1982-ben kiadott "Zeichen der Hoffnung" magyar fordítása. Eredetileg a könyv anyaga az osztrák rádióban akkor elhangzott, tízszer félórába foglalt beszélgetések rögzítése.Aki az egyház hitében és életében a remény jeleit kutatja, elsősorban Jézus Krisztusra gondol - "Krisztus benneteket megdicsőülés reménye" (Kol 1-27) -, magára az egyházra, mint a népek közti üdvösség jelére, és az Írás szavára figyel, amelyben megvalósulni látja a reményt, mint a krisztusi szeretet jeleit. A Katolikus Nagygyűlés mottója ez volt: "Élni a reményt - átadni a reményt!" A szentségeket és szentelményeket e fölhívás köré csoportosítva vizsgáljuk. Mindegyik fejezet fölépítése hasonló: az első bekezdés mindig "Ilyen az élet" címszó alatt található, a reménynek arról az oldaláról beszél, amely az egyes szentségeket érinti. A második bekezdés az "emberi megoldások"-at latolgatja, ahogyan be akarjuk tölteni ezeket a reményeket, megóvva magunkat a csalódásoktól. A következő két rész Isten válaszára és tetteire mutat rá, amelyek erősítik az ember reményeit. Ezen a szinten az ember reményeinek tökéletesedésére ismer. A harmadik bekezdés: "Bibliai példák" az Ó- és Újszövetségből, amelyek rávilágítanak arra, hogyan növekedett az ember reménye egészen a Jézusban kapott teljességig. A negyedik bekezdés a "Szentségből fakadó remény" az, ami éppúgy eseménye a liturgikus ünneplésnek, mint a "megélt szentségnek".