A szabadító jövetele [antikvár]

Gerinc kissé megtört. Számos oldalán szövegkiemelős kihúzások, ceruzás aláhúzások. Pár oldalon tollas bejegyzések, jelölések.
Csakis magunkra, és (jó esetben) egymásra számíthatunk a sokszor megoldhatatlannak tűnő egyéni gondokat, valamint az emberiség napjainkra olyannyira veszélyeztetett helyzetét illetően? Vagy létezik valamilyen kívülről, „felülről” jövő szabadítás ígérete, amivel – a józan racionalitás igényét fenntartva – szóba lehet állni? Ezt a létkérdést érinti e könyv témája. Semmi túlzás nincs abban a megállapításban, hogy az emberiség története drámai szakaszba jutott. A klímaváltozás, a háborús konfliktusok, az ebből fakadó népvándorlás, továbbá a gazdasági, szociális, nemzedéki, kulturális és egyéb krízisjelenségek egymásra halmozódása, valamint a megoldásukra mutatkozó csekély esély miatt reális e kijelentés. Kiélezett tehát a kérdés: Mit tartalmaznak a Szentírás isteni Szabadítóra vonatkozó ígéretei? Hitelesítette-e ezeket múltbeli beteljesedésük? Vannak-e olyan vonatkozásai ezeknek az ígéreteknek, amelyek még nem teljesedtek be? Adhatnak-e valamilyen reménységet ezek a jövőt illetően? Nem teológiában, teológiai szaknyelvben jártas olvasók számára készült ez az írás. Megfelel ugyan annak a tudományos művekkel szemben támasztott kívánalomnak, hogy megbízható ismereteket közöl, emellett azonban fontos szempontként érvényesül a közérthetőségre, az egyszerű, világos megfogalmazásra törekvés.