Áhítat 1997. [antikvár]

Hogyan használjuk az Áhítatot? A reggeli és esti családi vagy egyéni áhítathoz az Áhítat minden napra két igét közöl. Ha valaki a kijelölt szakaszokat mindig elolvassa, két esztendő alatt végighalad a Szentírás egészén. A vasár- és ünnepnapok igéi kiemelkednek a mindennapi igék sorából. Ezek a kiemelt igék átgondolt szerkesztési elv szerint illeszkednek az Áhítatba. Ha egyszer előbukkannak, csak nyolc esztendő múltán kerülnek sorra ismét vasárnapi alapigeként. Éppen ezért érdemes nemcsak a délelőtti, hanem a délutáni gyülekezeti istentiszteletek során is hozzájuk igazítani a prédikációt (délután még az egyéb szolgálatokat is!). Ott, ahol ez megvalósul, nagy nyereségre tesz szert a gyülekezet, mert nyolc év alatt a Bibliának csaknem minden igehelyéről eligazító és friss üzenethez jut a szószékről. (Az ún. félnapos ünnepek esetében - pl. Örökkévalóság vasárnapja - *-gal jelölt igék a helyi szokásnak megfelelően fölcserélhetők úgy, hogy a délutánit délelőtt vesszük sorra és fordítva.) A vasárnap reggeli imaáhítatra minden héten egy-egy imatárgyat és alapigét ajánl az Áhítat. Ha ezeket rendszeresen felhasználjuk, akkor nemcsak a januári imahéten, hanem az esztendő minden vasárnap reggelén részesei leszünk a „szentek egyességének". Ne szalasszuk el a drága lehetőségeket, hogy az Áhítat nyújtotta segítség által, egyazon órában, száz meg száz gyülekezetben, sok ezer szívből közös gondolata jegyében szárnyalhat fel a fohász, az egy akarattal mondott imádságokat meghallgató mindenható Istenhez. (Az áhítatvezető jól teszi, ha felkészülése során tekintetbe veszi a délelőtti és a délutáni igehirdetés főgondolatát is. Így nemcsak lelkileg, de szellemileg is felkészülhet a gyülekezet a vasárnap áldásainak átvételére. Haszonnal forgathatja az Imádkozzunk! című könyvet is, mely minden egyes vasárnapi áhítat-témához rövid magyarázatot ad. Ez azonban ne mentsen fel bennünket az elmélkedés során személyesen föllelhető gondolatok, üzenetek odaadó keresésétől.)