Az élet sodrában... [antikvár]

t tgy t7evctes romjai Gyakorló katolikus család vagyunk. Két gyermekünk van: egy 17 éves fiunk és egy 13 éves lámrunk. Mindig vallásosan neveltük őket, miközben óvakodtunk a túlzásoktólc Egyszerűen arra törekedtünk, hogy családi életünk központja Isten legyen. Ez mindeddig így is voltc Nem sokkal ezelőtt azonban jelentős fordulat állt be, amely miatt feleségem és én teljesen összetörtünk. 17 éves fiunk a legnagyobb szenve-délyességgel távolodik el Istentől, ami megfoghatatlan sz.ámunkra. Nem megy többé istentiszteletre és megtagadja az otthoni közös imát is. Ilyen szólamokkal fizet ki bennünket: "A vallás csupán képzelődése" Ezzel igen befolyásolja a húgát is, aki nagyon ragaszkodik hozzá. Egyszóval nevelésünk romhalmaza előtt állunk, amely egészen másmilyen akart lenni, mint ami megvalósult belőle. Mit tegyü.nk? Hová forduljunk? Milyen legyen a magatartásunk? Teljesen összeroppantunk.