Az imádság útjain [antikvár]

Fedlap felső sarka repedezett.
Imádságról szóló gyakorlatias könyvünk a Szentírásra támaszkodik. Tartalmi egységeinek alábbi, rövid összefoglalói felvázolják a jelen hite és az eljövendő világ örömünnepe közti „átmeneti időszakot”, melyhez az Istentől való távolság szomorú élménye is hozzátartozhat. „A hívő ember nem földöntúli gondolatairól vagy szokatlan viselkedéséről ismerszik meg, hanem elsősorban arról, hogy imádkozik. – A keresztény embert Jézus Krisztus példája és személye segíti az imádkozás tevékenységében. – Legelső és legönkéntelenebb imádságunk a segítségkérő kiáltás. – Isten adományait az imádkozásban hálaadással viszonozzuk. – Az imádságban fennálló kapcsolatot Isten kezdeményezi igen változatos módokon. Az ember felelete is sokféle lehet. – Imádkozva döbbenünk rá önmagunkra, az Isten akarta világra és feladatunkra. – Az imádság embertársainkkal is összefűz. A gyülekezet védett nyilvánosságában elővételezzük az örök ünnepet.” Unger Zsuzsa – 1943 karácsonyán születtem Budapesten. – 1968-ban fejeztem be a tanulmányaimat a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tartósítóipari szakán. – A 60-as évek végétől önkéntesként tevékenyen bekapcsolódtam az egyházi munkába, elsősorban ifjúsági és ökumenikus vonalon, illetve faliújság szerkesztéssel. – 1980-83 között elvégeztem levelező tagozaton a főiskolát. – 1990 óta jelennek meg cikkeim, főleg egyházi lapokban. – Érdeklődésem mostanában a teológia és az ökológia kapcsolatára irányul.