Bizonyságtétel a gyülekezetnek IV. [antikvár]

A Bibliában lejegyzett életrajzok tényleges egyének hiteles történetei. Ádámtól kezdve az egymást váltó nemzedékeken át az apostolok idejéig olyan eseményekről találunk kiszinezetlen beszámolókat, amelyek valóban megtörténtek, amelyek valóságos emberek tényleges élményei voltak. Sokak számára csodálatos az, hogy az ihletett történetírás mért emlit az igaz emberek életében olyan eseteket, amelyek foltot ejtenek erkölcsi jellemükön. A hitetlenek mély megelégedéssel kapnak ezeken a bűnökön, nevetség tárgyává teszik azokat, akik ilyenekre voltak képesek. Az ihletett irók nem folyamodtak hazugsághoz, hogy megakadályozzák, hogy a szent történelem lapjait emberi gyöngeségek és hibák följegyzései csúfítsák el. Isten irnokai azt jegyezték le, amire a Szentlélek ihlette őket, hiszen nem a maguk feje után irtak. A kézenfogható valóságot irták, megcáfolhatatlan, visszataszító tényeket jelentettek ki olyan okok miatt, amelyeket véges eszünk képtelen teljesen fölfogni.