Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:"Mint a Holland Református Egyház tagjai, a szentévet nem fogjuk együttünnepelni Rómával. Büszkék vagyunk arra, hogy mi is "katholikusoknak'' nevezhetjük magunkat, mert hiszünk egy szent Egyházban, amely egyetemes. De mi reformált katholikusok" vagyunk. Azt a fölszabadulást, amit ez kifejez, annál jobban átérezzük, minél világosabbá válik előttünk, hogy Róma még a törvény igája alatt él. Nem kívánjuk azt a "teljes búcsút", amelyet a páva 1950-ben mindenkinek megad, aki Rómában bizonyos templomokat fölkeres és néhány előirt "jócselekedetet" teljesít. Mi semmikép sem hiszünk abban a különleges teljhatalomban, amelyet a pápa mint Krisztus helytartója állítólag kapott a bűnök megbocsátására az egyház kegyelmi kincseiből való merítés által..."Ezzel a kis kiemelt szakasszal kezdődik a holland reformátusok legnagyobb hetilapjának, a De Hervormde Kerk-nek a "szentév"-ről írt vezércikke (1949. dec. 31. szám, 1. lap). Amint látjuk, a Holland Református Egyház egyáltalán nincs abban a hangulatban, hogy "együttünnepeljen Rómával". Az utolsó években sok-sok szomorú tapasztalatuk volt a hajdan református jellegű Hollandiában egyre nagyobb politikai befolyáshoz jutó római katholicizmussal. Jó lenne ezeket a sorokat megszívlelniök azoknak, akik református létükre most politikai okokból titkos vagy nyílt rokonszenvvel vannak Róma iránt.