Élj bátran! [antikvár]

Bevezető MIÉRT VAN SZÜKSÉGED NEKED ERRE A KÖNYVRE, ÉS NEKEM MIÉRT KELLETT MEGÍRNOM Egy háborús történet szerint volt egyszer egy zászlóvivő, aki olyannyira előretört a sereg előtt, hogy a felelős tiszt végül odaszólt a főhadiszállásra, hogy megkérdezze: „Visszahozzuk a zászlót a hadsereghez?" Az őrparancsnok a következőt válaszolta erre: „Ne, inkább a hadtestet zárkóztassátok fel a zászlóhoz!" Ma olyan férfiakra van szükségünk, akik egy bajnok szívével rendelkeznek - férfiak, akik előrefutnak, hogy felzárkózzanak a zászlóhoz, amit Krisztus hordoz előttünk. Olyan férfiakra, akik nem fordulnak vissza, akik felállnak, és felelősséget vállalnak a férfiként betöltendő szerepükért. A közelmúltban a Time magazin (2010. szeptember 27-i) címlapfotója egy kisfiút ábrázolt az apukájával, és a hozzá tartozó címlapsztori pedig az alábbi címet viselte: „Légy férfi! A tradicionális férfitípus kihalástól veszélyeztetett faj. Legfőbb ideje, hogy újragondoljuk a férfiasság jelentését." Az Andrevif Romano és Tony Dokoupil által írt cikk a következő kérdést tette fel: „Mi a gond a férfiakkal?" Majd így folytatták írásukat: „A média évek óta szörnyű prognózisokat közöl. A férfiak »válságban vannak«. A pasikat egyre inkább »kizsákmányolják«. Elkezdődött a »férfiak elleni harc«. És így tovább."' Idén nyáron Hanna Rosin, a The Atlantic szerkesztője egészen odáig merészkedett, hogy kijelentette: „A férfi éra vége" elkövetkezett. ( ' ¦¦ r y.