Bővebb ismertető
ERDŐ PÉTER
Köszöntő
Seregély István érsek urat először írásaiból ismertem meg. A II. Vatikáni Zsinat határozatainak magyar kiadása a dokumentumok fordításán kívül bevezető tanulmányokat is közölt. Ebben a kötetben találkoztam először az érsek úr nevével és gondolataival.
Később, amikor már Rómában tanítottam, 1987 tavaszán az új püspöki kinevezések kapcsán valaki megemlítette, hogy korábban többen kaptak kinevezést, akik az Alföldről valók. így a közeljövőben majd a Dunántúlra kerül a sor. Seregély érsek úr kinevezésének híre éppen egy kirándulás alatt jutott el hozzánk. A verbitákat látogattuk meg a Nemi-tó partján. Egy külön házban ott lakott a közösség egyik tagja is, egy magyar származású szerzetes, aki építészmérnökként dolgozott: templomokat, lakóépületeket tervezett olcsó kivitelben, helyben megtalálható anyagokból a misszió számára, főként Indonézia és Pápua Új-Guinea részére. Mikor Seregély István nevét meghallotta, felragyogott az arca: régtől, talán még verbita növendék korától ismerte őt. Mi pedig hazafelé csendben megjegyeztük, hogy biztosan eleven, szimpatikus egyéniség lehet, ha ennyi évtized után is ilyen szívesen emlékeznek rá.
Első személyes találkozásainkra akkor került sor, amikor már egri érsek volt. A Püspöki Konferencia elnökeként pedig részben jogi ügyekben, részben a Hittudományi Kar ügyeiben beszélgettünk vele. A Püspöki Konferenciának az 1983-as Egyházi Törvénykönyvhöz készülő kiegészítő szabályzatai ügyében kellett beszámolnom a korábban végzett munkáról. Egyértelmű volt, hogy az elakadni látszó folyamatot igyekezett felgyorsítani. Ezt a fáradozást 1994-re siker koronázta. A Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia új fakultással való bővítését és egy katolikus egyetem megalapítását, mint a Püspöki Konferencia elnöke kezdettől őszintén segítette. Ma ő az Akadémia nagykancellárja. Amikor pedig a Katolikus Egyetemi Alapítvány erre a célra a piliscsabai volt laktanya ingatlant megkapta, ő volt, aki a katolikus egyetem céljaira azt elfogadta.