Filótea [antikvár]

Isten gondviselő szeme szünet nélkül őrködik az igaz vallás fölött. Az ó törvényben a pátriárkákat s a prófétákat világosította meg, hogy az egy igaz Istennek eszméje s az ebből származó kötelességek tudata el ne homályosodjék egészen. Az új törvényben a fenyegető veszedelmek nagysága szerint szintén támasztott nagy szellemeket, kik a támadásokkal szemben diadalmasan védelmezték meg az igaz vallást s a tévelygőket ismét az üdvösség útjára vezették. Midőn a pogány zsarnokság nyomása alól fölszabadult a katholikus kereszténység és Krisztus jegyesét ezernyi tévtanítók marcangolták a negyedik s ötödik században szent Jeromos, szent Ágoston, szent Ambrus, szent Vazul, Nazianzi szent Gergely és más nagy és szent férfiak védelmezték meg diadalmasan a katholikus szent vallás igazságait. Midőn a középkor kezdetén a vándorló barbár népek betörései mindent végpusztulással fenyegettek s a keresztény erkölcsök virága szinte eltűnt a földszinéről: a tizenegyedik században hetedik vagy nagy szent Gergely pápát rendelte az Úr arra, hogy a fölbomlott társadalmi rendet helyreállítsa s a keresztény erények szeretetét és gyakorlását a szivekbe bele oltsa...