Hűség és szolgálat [antikvár]

FŐTISZTELETÜ PÜSPÖK ÚR! Huszonöt éve, hogy a Kolozsvári Református Egyházkerület Közgyűlése időrendi sorrendben negyvenharmadik püspökévé választotta Főtiszteletedet. E negyedszázados évforduló alkalmával Emlékkönyvünk munkatársai egyházunk őszinte áldáskívánását tolmácsolják. Az Óvári zsinat (1554) 9. artikulusát idézzük: „Szuperintendenseket, espereseket kell tenni a tudományban és szertartásokban való egyetértés és a tisztességes fegyelem végett. Ezt a tételt ekként értelmezi tovább mintegy két évszázad múltán Bod Péter a Szminrai Szent Polikarpus (1766) című művében: „Püspök, ezen szó, avagy nevezet mihelyen hallod azt, ád elmédre olyan személyt, a ki a Papi Rendben és a Hivatalban Első; és akinek szorgalmatos vigyázása s igazgatása alá vágynák mind a többi Papok s mind pedig az Eklézsiai egyéb dolgok rendeltetve." A gondviselő Isten a negyvenhárom erdélyi református püspök közül csak négynek adta meg annak lehetőségét, hogy egyházkormányzó szolgálatában átléphesse a húsz esztendő határmezsgyéjét. így Veszprémi István (1691-1713) 22 évet, Bodola János (1816-1836) 20 évet és Vásárhelyi János (1936-1960) 24 évet szolgált. Egyedül D. Nagy Gyulát részelteti abban a megtartó kegyelemben, hogy engedi megérni 25 éves püspöki szolgálatának jubileumát.