Igazság és kiengesztelődés [antikvár]

Gerinc kopottas.
Legelébb is bűnbánatot kell tennünk. Mi magyar evangélikus lelkészek az elmúlt esztendőkben nem vállaltuk Jézus Krisztus keresztjét! Elképzelhetetlen énelőttem meghasonlottságunk megszüntetése e nélkül a „Megbántam!" nélkül Enélkül nem lehet valósággá a megbocsátás. Nem tudnám megszabni a formáját ennek a megbánásnak, csak azt tudom, hogy el nem maradhat. Akinek van megbánni valója, menjen oda a társához vagy a püspökéhez, vagy álljon a lelkészi közösség elé és könnyítsen a lelkén. Visszatekintve... ilyesféle vallomásoknak el kell hangzaniok: „Besúgó voltam, följelentettem lelkésztársaimat, befeketítettem őket; bánom." „Pozíciót, hatalmat szereztem kihasználva a konjunktúrát; bánom." „Fiatalon egy-két év alatt karriert futottam, mert csak a vonalba kellett beállnom, de a feladatokkal megbirkózni tehetségemen felül való volt; nem tenném többé." „Jól éltem, anyagi előnyökre tettem szert ügyes helyezkedésemmel; bánom. „ Cikkeket írtam, amik, látom, meg nem állhatnak az ige mérlegén; visszavonom őket, bánom, hogy a nevem örökre alattuk áll." „ Teológiailag támogattam olyan cselekedeteket, amik nem Isten igéjéből születtek, s ezzel azt a látszatot keltettem, mintha Isten akarata volna; bánom.'' „Nem mondtam igazat és tudtam, hogy nem mondok igazat, de nem mertem másképp szólni; bánom. " „Isten nevében mondtam, amit Isten nem mondott, a nép nevében mondtam, amit a nép nem akart; bánom. " „ Többször is megforgattam a köpönyegemet, ahogyan az érdek újra meg újra kívánta; felettébb bánom. " „Még jó időben leszakadtam a tévúton járókról, de ennyi s ennyi évig én is toltam a szekeret; bánom. " Részlet Scholz Lászlónak a magyarországi evangélikus lelkészek értekezletén 1956. december 13-án tartott előterjesztéséből. A teljes szöveg megjelent a Keresztyén Igazság Új folyam 4. szám, 1989. december, 29-37. old.