Imádság és élet [antikvár]

Egy nemrég elhunyt aszketikus író, mélylelkű szerzetes szokta hangoztatni: szentbeszédeink nem azért olyan elvontak és unalmasok, mert papjaink nem ismerik az életet, hanem azért, mert nem ismerik az Istent. Istenismeretünk élményszerű és kegyelmi elmélyítésének egyik leghatékonyabb eszköze a napi elmélkedés. Ennek éltető anyaga elsősorban Isten igéje lesz: a napi szentírásolvasás és a liturgia. De egy-egy jó elmélkedési könyv is segíthet, hogy benső imánk lendületes és fáradtan is termékeny legyen. Elmélkedési könyvekben ma nincs hiány. Papjaink mégsem szívesen veszik igénybe őket. Talán azért, mert gyakran elvont teológiai fejtegetések, máskor viszont lapos moralizáló írások. Igazán jó elmélkedési könyvet ritkán találni. Az itt közölt két munka azonban közéjük tartozik. Egy mélyen szántó teológus és egy tapasztalt lelkipásztor fog benne kezet. Egymást kiegészítik. "Imádság és élet" cím alatt egyesítettük írásaikat. Rahner munkája egy istenbe horgonyzott bölcselkedő elmének személyes, vívódó, néha szinte szenvedélyes párbeszéde lelkének Urával. Rosche könyve a mindennapi élet kérdéseire ad rövid, de mindig találó útmutatást.Karl Rahnert nem kell bemutatnunk. A zsinat óta mindenki ismeri. Ma a német nyelvterület egyik legmélyebb teológusa és legtermékenyebb írója. Az 1966. év közepéig összeállított könyvészete 1370 címet tartalmaz. A II. Vatikáni Zsinatnak egyik legbefolyásosabb szakteológusa (peritusa). Több zsinati atya csak azért tanult meg németül, hogy Rahnert eredetiben olvashassa.