Isten, a nagy félreértés [antikvár]

Már az ókor nagy teológusa, Órigenész panaszolta, hogy vannak egyes keresztények, akik olyanokat tételeznek fel Istenről, amit még a legrosszabb emberről sem szoktunk feltételezni. Ez a panasz még ma is időszerű. Ezért olyan fontos Maurice Zundel üzenete, aki szenvedélyes türelmetlenséggel kiáltja fülünkbe: Jó az Isten! Jézus mondta el és mutatta meg ezt nekünk egész életével és halálával. Ő a végső mértékadó, és a Szentírást akkor értelmezzük - az egyházatyák kívánsága szerint - "Istenhez méltóan", ha a Jézus által bemutatott irgalmas Isten lesz minden megértésünk kulcsa. Csak az ilyen Istenben tud hinni a 21. század embere, és tudnak hinni azok is, akik most nagyon távol állnak az áhítatos hívők közösségétől. Nem csoda, hogy VI. Pál pápa, kinek nagyságát és szeretetre méltóságát csak halála után tudtuk igazán értékelni, bensőséges barátság és nagyrabecsülés kötelékeivel fűződött Zundel atyához. Velem történt, hogy egy nemzetközi bizottság tagjaként személyesen válthattam néhány szót Pál pápával. A bizottság elnöke sorban mutatott be bennünket a pápának, és mikor rám került a sor, - nem tudom miért - franciául így szóltam hozzá: "Szentatya, e bizottság tagjai közül én jöttem a legmesszebbről." Ez szó szerint igaz volt, mert akkoriban állandóan Tokióban tartózkodtam. A pápa megszorította kezemet, kedvesen rám mosolygott, és így válaszolt: "A legmesszebb lévők állnak hozzám a legközelebb".