Isten szolgája Meszlényi Zoltán vértanú püspök boldoggá avatása [antikvár]

őszentsége XVI. Benedek pápa 2009. jtilius 3-án hagyta jóvá azt a dokumentumot, melyben elismeri Meszlényi Zoltán Lajos esztergomi segédpüspök vértanúságát. Mártír püspökünket ünnepi szentmise keretében avatja boldoggá az Esztergomi Bazilikában október 31-én Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-bu-dapesti érsek és Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa. Az 1948 karácsonyán letartóztatott Mindszenty József hercegprímás akadályoztatása miatt az egyházmegye kormányzását Drahos János addigi érseki hely-nök vette át, akinek halála után 1950. jtínius 17-én Meszlényi Zoltánt választották meg e feladatra. Még 1950 nyarán az állambiztonsági szervek elhurcolták a hely-nököt, aki a sorozatos kínzások és kegyetlen bánásmód következtében 1951. március 4-én hunyt el a kistarcsai internálótáborban. A volt kommunista diktatúra magyarországi vértanúi közül Meszlényi Zoltán püspök az első, akit Egyházunk a boldogok sorába emel. Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án Hatvanban, sokgyermekes családban született. Gimnáziumi tanulmányait a rimaszombati protestáns főgimnáziumban kezdte, majd a néhány évet a fővárosban, a Józsefvárosban tanult, végül kisszeminaris-taként az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett. Vaszary Kolos hercegprímás jóvoltából a római Collegium Ger-manicum et Hungaricum növendékeként 1909. október végétől a Gregoriana Egyetemen hallgat teológiát. 1912 júliusában filozófia doktorátust szerez. Az I. világháború miatt 1915-ben Innsbruckba kényszerül, ahol a Leopold-Franzens Egyetemen tanul tovább. Itt szenteli pappá 1915. október 28-án a Canisianumban Franz Egger brixeni herceg-püspök, majd ugyanitt mutatja be első szentmiséjét november l-jén. 1916. július 21-én szerzi meg teológiai doktorátusát. Az esztergomi egyházmegyébe visszatérve először Komáromba kap kápláni kinevezést, de alig néhány hónap után, 1916 decemberében már Csernoch János bíboros a prímási kancellária hi- ADOREMUS 9