Bővebb ismertető
KÖSZÖNTŐ
ERDŐ PÉTER BÍBOROS, PRÍMÁS-ÉRSEK, PROFESSZOR ÚR 70. SZÜLETÉSNAPJÁRA
Mikor Erdő Péter Bíboros, Prímás-érsek, Professzor úr tudományos életútját kell méltatnom, egyszerre vagyok könnyű és nehéz helyzetben. Egyrészt a rendkívülit mindig könnyű dicsérni, másrészt láttatni kell azt a plaszticitást, azt a komplex problémakezelési módot is, ahogy a szerző közeledik vizsgálandó tárgyához, s eljut a megoldáshoz. Szóval a méltatónak magának is el kell jutnia, valamiképp fel kell kapaszkodnia arra a magaslati pontra, ahol állt, látott és írt, majd cselekedett a mü írója. Fogalmazhatjuk úgy is, hogy ismét tanítvánnyá kell lennie.
Ünnepeltünk tudományos életútját az alábbi módon taglalom: Először mondanék néhány szót a tudós, a katolikus Uidós éthoszáról, majd ismertetem a szerző tudományos munkásságát. Harmadjára a szerző sajátos (holisztikus) látásmódjának felvillantására vállalkoznék, végül összegzem a mondottakat.
1. A TUDÓS ETHOSZA
A tudomány emberét az igazság megismerése és a felismert igazsághoz igazított alkotás és élet vágya mozgatja. A tudós azt is látja erőfeszítései közepette, hogy az igazság bizony sokszor rejtezik, nem adja könnyen magát; midőn az is jellemzi a tudóst, hogy ő sem adja meg könnyen magát az igazságnak, hiszen sokszor álruhában jár, illetve a tévedés is gyakran az igazság palástját ölti magára. Termékeny, vagyis módszeres kétely is vezeti, de ha eljut a bizonyosságra, akkor valóban odaadja magát az igazságnak, bármilyen forrásból származzon is. A megismert igazság ugyanis erkölcsi imperatívusz: engem, csakis engem fogadj el, eszeddel, akaratoddal és érzelmeiddel együtt, vagyis egész lényeddel! Tudósnak lenni tehát hivatás, mely a hivatás tárgyában található erkölcsi érték feltétlen szolgálatát, vagyis esetünkben a tudomány prófétaságát, papságát és királyságát jelenti.
A felismert igazság gazdagítja először a tudós személyiségét, majd gazdagítja a társadalmi tudatot, beépül a kultúrába, ezáltal az emberiség közkincsévé válik. Az élet nagy igazságainak, bölcsességének ismerete, elismerése és életre váltása nélkül nincs igaz emberség, nincs felvilágosultság, nincs korszerűség, nincs valódi haladás.