Jézushoz vezető út [antikvár]

Előzéklapján névbejegyzés.
Előszó részlet: A könyvek is élnek. Vannak olyan könyvek, melyek tiszavirág életűek, de olyan is akad köztük, mely mint a folyóvíz mellé ültetett fa mindig megújul és újra él. Amikor ezt a könyvet, hetvenhat évvel az első magyar kiadás után, tizenegyedszer útra bocsátjuk, egy ilyen élő, megújuló könyvet adunk olvasóink kezébe. Miben kell keresni ennek a műnek a népszerűségét? Talán a mű első magyar fordítója fejtette meg ezt a titkot. Szerinte ez a könyv az "élet-keresztyénség hittana." Sok könyvet írtak már Jézus követéséről, a szeretetről, a bűnbánatról meg a hitről, de kevés olyat mint ez a könyv. Nem stílusában van a titok, hiszen igénytelen, egyszerű nyelven szól hozzánk, hanem mondanivalójában. Hogyan lehet örömmel és bizakodva hinni és élni? Erre a kérdésre felel meg ez a könyv. A keresztyén ember cselekvő optimizmusa árad ebből a könyvből. Szinte minden lapja arról beszél, hogy milyen szép az ez Isten által teremtett világ és benne milyen szép lehet az ember ékessége, élete. Feledhetetlen a könyv első lapjain található kép: a töviseket eltakarják a rózsák. Ezzel az egyszerű, de sokat mondó képpel fejezi ki a könyv a gyakorlati keresztyén élet igazságát. Keresztyénségünknek, szolgálatunknak nagy kísértése az, hogy csak a töviseket, az akadályokat: a közösséget és az életet megrontó bűnt látjuk. Az egyházat történelme során sokszor megkísértette a világtól elforduló sötéten látás. Ez a könyv éppen annak az örömhírnek, evangéliumnak áldott küldötte, hogy nem "siralomvölgy" az élet, hiszen Isten szereti.